Liezen-Mayer Sándor Faust-illusztrációi július végéig láthatók a Magyar Nemzeti Galériában. A világirodalom egyik legnagyobb hatású alkotása Johann Wolfgang von Goethe Faustja.  A mű 1808-as megjelenésétől kezdve folyamatosan a művészek érdeklődésének középpontjában állt.

A mintegy 30 ezer éves willendorfi Vénuszról készült fotót korábban azért cenzúrázta a közösségi oldal, mert pornográf tartalomnak vélték. Most kiderült, a képet engedélyezni kellett volna. A mintegy 30 ezer éves willendorfi Vénuszról készült fotót az olasz művészetpártoló Laura Ghianda posztolta ki a Facebook-oldalára.

Kis megszakításokkal félezer évnyi párizsi tartózkodás után körútra indulhat Leonardo da Vinci festménye – közölte a francia kulturális miniszter. Francoise Nyssen az Europe 1 rádiócsatornának beszélt arról: fontolgatja, hogy más fontos francia műalkotások mellett a Mona Lisa (La Gioconda) is turnéra induljon. Nála ebben a kérdésben is elsődleges, hogy a kulturális szegregáció ellen dolgozzon. A politikus előtt áll még, hogy a Louvre igazgatójával is tárgyaljon elképzeléséről. Nem biztos ugyanakkor, hogy sikerrel fog járni: az illetékesek a sérülékenységére és a biztonságára hivatkozva eddig ellenezték, hogy a képet bárhová is vigyék.

Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus munkáiból nyílt a maghyar nemzeti galériában. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják.

Április 23-án Győrben, az Esterházy-palotában folytatódik a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) tavaly novemberben elindított, a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett négyállomásos sorozata.  A mostani tárlat Borsos Miklós azon munkáit vonultatja fel, amelyeket a Biblia hatása hívott életre.

Bukta Imre nem tesz mást, mint sétál egy faluban, megfigyel és ábrázol. A magyar vidék talán egyetlen hiteles vizuális krónikása most felhozta a saját tyúkjait a Godot Galériába, hogy megfigyeljük, bio tojást tojnak-e Budapesten vagy bérház panel elemeket?

A világ számos országa után most február 2-án érkezik Magyarországra A jövő kapuja című képzőművészeti kiállítás, melynek középpontjában 21. század elején Japánban készült művek állnak. A ’90-es évek gazdasági és politikai változásainak hatására a kortárs művészetben is megfigyelhető volt az a trend, melyben az alkotók a mindennapi élet és a személyes élmények, érzések kifejezése felé fordultak. A tárlat olyan festményeket, szobrokat, installációkat, fotókat és videókat mutat be, melyeknek alkotói közvetlen környezetükből merítik témájukat, képi világuk saját személyes valóságukat jeleníti meg. A kiállításra kiválasztott alkotások tizenegy fiatal, elismert japán művész – köztük Atsushi Fukui, Satoshi Hirose és Maywa Denki – életművébe nyújtanak betekintést. A kiállítást Petrányi Zsolt művészettörténész nyutja meg az Új Budapest Galériában. A tárlatt március 12-ig, hétfő kivételével minden nap 10–18 óráig tekinthető meg.

Állsz a kép előtt és azon töprengsz, miért is olyan szép, hogy annak idején, 1932-ben egy aukción több, mint negyven millió dollárt adtak érte? Mellesleg annyit, mint még egyetlen festőművésznő képéért sosem. Nagy virág, lágy színekkel, határozott kontúrokkal... Miért is? Talán azért, mert valamiféle hatalmas és kozmikus harmónia árad a vonalakból és a színekből.

A budapesti Műcsarnok jubileumi kiállítással ünnepli épülete megnyitásának 120. évfordulóját. Az intézmény létrehozása és felavatása a Monarchia és Magyarország virágzásának idejére esett. Az első aranykor című tárlat e korszak festmény-remekeiből válogat. Az egykori duális államhoz tartozó nemzetek festészetét bemutató kiállítás Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Lengyelország, Románia és Horvátország múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével jött létre és közel 200 művel várja a közönséget. A megnyitó dátuma szimbolikus: 2016. november 21., Ferenc József halálának századik évfordulója.

Két kiállítással emlékeznek ősszel a 100 éve született Breznay Józsefre. A Mednyánszky Társaság közleménye szerint az elsősorban Nyugat-Európában ismert festőművész (1916-2012) munkásságáról hatalmas hagyatéka ellenére is kevesen tudnak Magyarországon. 

Árpádföldön lesz múzeuma az 1956-os szerepe miatt kivégzett szigorló orvosnak, szülőházát alakítja emlékházzá civil kezdeményezésre a XVI. kerületi önkormányzat. Film viszont továbbra sem készül Tóth Ilonáról, hiába írta meg Szilágyi Andor író-rendező már évekkel ezelőtt a forgatókönyvet. 2013-ban ugyanis végleg elutasította a pályázatot a Magyar Nemzeti Filmalap. A forgatókönyvet színdarabbá dolgozta át a szerző, és Vidnyánszky Attila rendezi meg a Nemzeti Színházban.

A Magyar Nemzeti Galériában október elejéig látható Modigliani-kiállítás az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást (köztük 61 Modigliani-művet) – aktokat, portrékat és szobrokat – felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket. A világ legnagyobb múzeumainak történetében is rendkívül ritka pillanat, hogy a 20. századi művészet történetének két olyan kiemelkedő személyisége, mint Modigliani és Picasso egyszerre legyen jelen egy-egy nagy, retrospektív tárlattal - úgy, mint a most következő hónapban a Magyar Nemzeti Galériában.