NEUMANN, BÖHM PÁL, GUNDEL JÁNOS

Virág-Halvax Eszter összeállítása

December 28., Kamilla napja

1903-ban ezen a napon született Neumann János, magyar származású amerikai matematikus, a számítógép kifejlesztője. Már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, majd 1913-ban szülei beíratták a híres fasori evangélikus főgimnáziumba. Ebbe az iskolába járt a Nobel-díjas Wigner Jenő (1963, fizikai) és Harsányi János (1994, közgazdasági) is, ahol mindhárman Rátz László tanár úrtól tanultak matematikát. 1921-ben Neumann beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Berlinben szorosra fűzte kapcsolatát Wignerrel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. Apja kívánságára Neumann 1923-ban Zürichbe ment, hogy a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten. 1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, Princeton-ba. Hamarosan az ottani egyetem professzora, majd az újonnan megnyílt princetoni Institute for Advanced Studies professzora (1933-1955) lett – John von Neumann néven – ahol a világ legkiválóbb tudósai gyűltek össze. 

A második világháború idején addigi tevékenysége mellett – számos más természettudóshoz hasonlóan – ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Rendszeresen járt Los Alamos-ba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban – az előállítással kapcsolatos elméleti munkában. Az 1930-as évek végétől érdeklődése egyre jobban az alkalmazott matematikai problémák felé fordult. Megkapta az Egyesült Államok Érdemérmét (1954), amiért útjára indította a 20. század második felének informatikai forradalmát. 1955-ben az öttagú Atomenergia Bizottság  tagjává nevezték ki, amely akkor a legmagasabb színtű kormánymegbízatásnak számított egy tudós számára. Az atom-hidrogén bomba kísérleti robbantásoknál, az ott keletkező lökéshullámok tanulmányozásánál olyan bonyolult matematikai összefüggésekhez jutott, amelyek a klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Ekkor fordult érdeklődése a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé.

1839-ben ezen a napon született Böhm Pál, magyar festőművész. Rajzkészségét apjától örökölte, aki a nagyváradi püspökségi uradalom mérnöke volt, de cégér- és arcképfestéssel is foglalkozott.1862-ben határozta el, hogy festő lesz, ekkor Debrecenbe, Pestre, majd Bécsbe utazott, ahol a Belvedere képtárának festményeiről számos másolatot készített. 1865-ben hazatért, Aradon telepedett le, ahol arc- és oltárképfestésből próbált megélni. Rövid ideig festőiskolát is működtetett, melynek legkiválóbb tanítványa Paál László volt. Hogy megélhetését biztosítani tudja, 1867-ben a Bánságban és Erdélyben tett tanulmányút után a fővárosba költözött, ahol rendszeresen részt vett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításain. 1871-ben egy Pauler Tivadar miniszter által adományozott ösztöndíjhoz jutott, aminek segítségével Münchenbe utazott. Sikeresen bekapcsolódott a bajor főváros művészeti életébe és hamarosan keresett festővé vált.

Számos itt élő magyar festőművésszel ismerkedett meg, szoros barátságba került Mészöly Gézával. 1875-ig több alkalommal hazatért a Tisza vidékére festeni, illetve vázlatokat készíteni. 1875-ben véglegesen Münchenben telepedett le és itt élt haláláig.  Münchenbe kerülve a cigányság életéből merített romantikus életképei tették nevét ismertté. Művei számos nyugat-európai és amerikai gyűjteménybe eljutottak. Legjobbnak tartott képei – finom rajzolatú, gondos szerkesztésű és gazdagon színezett életképek – az 1870-es évek első felében Szolnokon készültek. 1875-után friss, közvetlen festői előadása egyhangúbb lett és lesüllyedt a műkereskedelmi festés színvonalára.

1915-ben ezen a napon hunyt el Gundel János, vendéglős, a híres gasztronómiai dinasztia alapítója, a Ferenc József-rend lovagja. Fia Gundel Károly, unokája Gundel Katalin, dédunokái Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly. Gundel János tízéves korában pékmester apja meghalt, és  1855-ben az ansbachi Mezőgazdasági és Ipariskolában kezdett tanulni. Édesanyja és mostohaapja nem sokáig tudta taníttatását fedezni. 1857-ben barátaival Magyarországra ment. Mostohaapja sógoránál, Gärtner György budai vendéglősnél állt munkába mint pikoló fiú. 1857-ben a pesti Téli Sörházban pincérkedett, majd 1858-ban a híres Arany Sas fogadóba került. 1869-ben megvette a Király utcában található Bécsi Sörházat. Az étterem specialitása a bécsi tányérhús, a bécsi szelet, a szalontüdő és az osztrák sör volt. Gundel két év múlva megvette a Virágbokor (Blumenstöckl) vendéglőt, és nyolc évig vezette azt. Törzsvendégei lettek híres művészek, nyelvészek, egyetemi tanárok és politikusok is, többek között Lotz Károly, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Szilágyi Dezső, Tisza Kálmán, Tisza István. 1875-ben megvette az Erzsébet Királyné szállodát is. A következő évben a Szállodások és

Vendéglősök Ipartársulatának elnöke lett. 1882-ben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjává választották. 1885-ben megkapta a Ferenc József – rend lovagkeresztjét. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel jutalmazták. Gundel János kreációja a Palócleves, mely zöldbabos ürüleves tejföllel habarva, és bőven kaporral ízesítve, amit Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc” tiszteletére alkotott. Mikszáth Kálmán azt kérte, hogy Gundel olyan levessel lepje meg, amilyet még sosem evett. Öt gyermeke közül Gundel Károly folytatta a vendéglős szakmát.

Cimkék

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írása