Kosár

GOETHE, MOZGÓKÉP, WEBBER

2018. 03. 22 00:01:00..Virág-Halvax Eszter

Virág-Halvax Eszter összeállítása

Március 22. Beáta és Izolda napja

1832-ben ezen a napon hunyt el Johann Wolfgang von Goethe, német író, költő. A német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője. A líra, a dráma és az epika műnemében egyaránt remekművek sorát alkotta. Goethe hatása az európai gondolkodásra és művészetre mindmáig óriási. Ez a magyar irodalomban főleg Kazinczy Ferenc korában érezhető, mikor egész iskolává lett a németeket, és elsősorban a Goethét utánzó irány. Kazinczy különösen szerette a nagy mestert, ennek főleg a görög klasszikusokra emlékeztető költészetét, s iparkodott azt nálunk is meghonosítani. Lírája és balladái hatással voltak Bajza Józsefre és Kölcsey Ferencre is, azonban Petőfi nem szerette Goethét, hidegnek és ellenszenvesnek találta. Több rokon vonás van Arany János és Goethe között. Mind a kettőnek széles körű és sokoldalú a műveltsége, és mindkettő művésze a maga nyelvének.
Goethe Faustjának illusztrációja
Arany foglalkozott Goethével, és nagy művészettel fordította le a “Ballada az elűzött és visszatért grófról” című költeményét. Faust hatása alatt irta Madách Imre Az ember tragédiáját. A világirodalom számára Goethe a Faust I-II. című drámai költeményével alkotott maradandót, amelyet a művész hatvan éven át írt, és nem sokkal a halála előtt fejezett be 1832-ben.

1895-ben ezen a napon mutatta be egy válogatott közönségnek a mozgóképet Auguste és Louse Lumiére, francia mérnökök, akik feltalálókként és filmkészítőkként korszakalkotó szerepet játszottak a fotográfia és film történetben. Nevüket többnyire együtt emlegetik, Lumière testvérek, illetve Lumière fivérek formájában. Számos, fényképészeti szabadalmuk mellett a legfontosabb a mozgókép rögzítésére és vászonra történő kivetítésére, valamint másolásra egyaránt alkalmas kinematográf elkészítése volt, mellyel 1895. december 28-án Párizsban végrehajthatták a világ első kereskedelmi célú vetítését, mely eseményt tekintik a mozi megteremtésének.

A Lumiere fivérek kinematográfja

A kinematográf és az elkészített film első, zártkörű bemutatására 1895. március 22-én Párizsban került sor, a Nemzeti Iparpártoló Társulat helyiségeiben. Az év folyamán Louis Lumière mintegy kéttucatnyi filmet forgatott a mindennapi életet bemutatva. Mielőtt az első nyilvános vetítésre sor került volna, a kinematográfot több zártkörű rendezvényen mutatták be a tudomány és technika szaktekintélyeinek.

1948-ban ezen a napon született Andrew Lloyd Webber zeneszerző, az Evita, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Macskák szerzője. A késő 20. század egyik legnépszerűbb színházi, musical zeneszerzője, több sikerdarabja egy évtizednél tovább futott mind a Broadwayn, mind a West End-en. Pályafutása alatt 16 musicalt, több filmzenét, és egy Latin Requiem Mass-t szerzett. Rengeteg díjjal tüntették ki, beleértve hét Tony-díjat, három Grammy-díjat, egy Oscar-t, egy Nemzetközi Emmy-díjat, hat Laurence Olivier-díjat, és egy Golden Globe-díjat. Számos dala, különösen a „Hogy szeressem én, mondd” („I Don’t Know How to Love Him”) a Jézus Krisztus szupersztárból (Jesus Christ Superstar), a „Miért kell, hogy sírj, Argentína” („Don’t Cry for Me, Argentina”) az Evitából (Evita), az „Éjfél” („Memory”) a Macskákból (Cats), és „Az éj zenéje” („The Music of the Night”)

Webber Macskák-ja a szegedi játékokon

Az Operaház Fantomjából (The Phantom of the Opera) széles körben ismertté váltak, és slágerek voltak az anyamusicaljükon kívül is. Vállalata, a Really Useful Group London egyik legnagyobb színházi szervezete. 1992-ben lovaggá ütötték, 1997-ben pedig megkapta a nem örökölhető főnemesi rangot, mint Sydmonton Lloyd-Webber bárója, Hampshire megyében. A ’90-es években így nyilatkozott Magyarországgal kapcsolatban: “Bizony, Budapest volt az első kelet-európai főváros, ahol engedélyeztem a darabjaimat a hidegháborús időkben.”, majd egy másik alkalommal: “Bármerre is járok, mindenütt azt hallom, hogy Budapest egyre inkább a zenei színjátszás fővárosává válik.” Lloyd Webber megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a magyar kultúra támogatásáért, nemzetközi hírnevének öregbítéséért és műveinek magyar feldolgozására biztosított egyedi lehetőségekért.

Kapcsolódó cikkek

Kezdődik a Magyar Mozgókép Fesztivál 2022. 06. 08 12:05:15. | Virág Ferenc

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni! - BEJELENTKEZÉS
Impresszum
© Magyar-műhely.hu minden jog fenntartva