A gaugamélai csata, Nürnbergi per, Házy Erzsébet

A gaugamélai csata i. e. 331-ben a mai Moszul és Erbíl (ókori Arba-Ilú, később Arbéla) mellett zajlott. A Nagy Sándor vezette makedón csapatok a számbeli fölényben lévő, III. Dareiosz vezette perzsákkal ütköztek meg. Ez a csata a leginkább Nagy Sándor néven ismert III. Alexandrosz görög-makedón király leghíresebb ütközete, melyben döntő csapást mért a perzsa birodalomra. A szemben álló felek közül az egyik a legkorszerűbb taktikát, stratégiát és fegyverzetet alkalmazó hadsereg volt, míg a másik avítt fegyverzetet, taktikát alkalmazott. Mindezek mellett III. Alexandrosz csak igen szerencsés körülmények együttes fennállása miatt nyerhette meg ezt a csatát, amelyet a mai hadtörténészek taktikai mesterműként emlegetnek. Fiatalon, mindössze 32 évesen érte a halál Babilonban. Halálának a pontos okát ma sem lehet tudni, egyes történészek mérget emlegetnek, mások túlhajtott életmódját teszik felelőssé, avagy a Guillain–Barré-szindrómát.

A nürnbergi per az első olyan per volt, amelyben a szövetséges hatalmak a Német Birodalom politikai, katonai és gazdasági vezetői felett ítélkeztek a második világháború során elkövetett, nekik felrótt bűnök miatt. A per a németországi Nürnbergben zajlott. A vádlottak a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, a Kriegsmarine, a Wehrmacht főbb vezetői, valamint egyéb funkcionáriusok köréből kerültek ki. Eredetileg 24 fő került volna a vádlottak padjára, de számuk a per kezdetére különböző okok miatt kisebb lett. A nürnbergi per folyamán különböző szervezetek (Gestapo, SD, SS) felett is ítéletet mondtak. A főbűnösök pere 1946. október 1-jén ért véget, tizenkét vádlottat kötél általi halálra, hetet letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, hármat pedig felmentettek. Tíz halálraítélten 1946. október 16-án hajtották végre az ítéleteket, Martin Bormannt távollétében ítélték halálra, Göring pedig október 15-én öngyilkos lett. A halálos ítéletek végrehajtásába nem sokkal éjfél után kezdtek bele. A hóhér John C. Woods tiszthelyettes volt, aki a Texas állambeli San Antonióból érkezett, és már több mint háromszáz katonát akasztott fel.

Házy Erzsébet, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő (szoprán), színésznő, Telessy Györgyi színésznő nővéreezen a napon született 1929-ben Pozsonyban. Az 1939-es áttelepülések során került családjával Pozsonyból Budapestre, ahol először a Mária Terézia Gimnáziumban, majd a Nemzeti Zenede zongora szakán tanult. A Zenede énekszakán a kor neves pedagógusához, dr. László Gézához került, aki rendkívül tehetségesnek tartotta, s már a negyvenes évek végén bemutatta a Magyar Állami Operaház akkori igazgatójának, Tóth Aladárnak. Pályafutását a Magyar Rádió énekkarában kezdte. 1951-ben debütált a Magyar Állami Operaházban Verdi Rigolettójának apródjaként. Kezdetben lírai, majd az 1960-as évektől drámaibb szerepeket is énekelt. Jelentős részt vállalt új magyar operák bemutatásában. Legnagyobb sikere a Manon Lescaut (Puccini) címszerepe volt, Ilosfalvy Róbert partnereként, alakítását az évszázad Manonjaként emlegetik. A premiert követő évben több mint negyven, telt házas Manon-előadást tartottak, amire csak ritkán akadt példa az Operaház történetében. Az Erkel Színházban nagyoperettekben is fellépett.

Cimkék

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írása