Kosár

ÉDIT PIAF, LUXEMBURGI ERZSÉBET, TOMPA SÁNDOR

2018. 12. 19 00:01:00..Virág-Halvax Eszter

Virág-Halvax Eszter összeállítása

December 19., Viola napja

Édith Piaf, eredeti nevén: Édith Giovanna Gassion, francia sanzonénekesnő, sanzonszerző, színésznő 1915-ben ezen a napon született. Piaf a francia argóban verebet jelent. Művésznevét felfedezője, Louis Leplée adta neki, aki azt mondta, hogy olyan, mint egy veréb. Másik becenevének – la môme – jelentése „kölyök”, „fiatalasszony” volt. Utcai éneklés közben figyeltek fel tehetségére, és Louis Leplée, a Gerny’s kabaré igazgatója, a kávéház-tulajdonos indította el pályáján. Ő adta neki a „Piaf” nevet is. 1935-ben, húszévesen énekelt először színpadon. Első fellépésén maga kötötte pulóverben jelent meg, amelynek egyik ujjával nem készült el, s a hiányt egy fehér selyemkendővel palástolta. 1936 áprilisában Louis Leplée-t meggyilkolták, a gyanúsítottak között Édith is szerepelt. A botrány következtében újra utcára került volna, ha Raymond Asso költő fel nem karolja. Három évig tanította, szép sanzonokat írt neki és kiharcolta első revüszínházi fellépését. Bemutatta Marguerite Monnot-nak, aki aztán olyan örökzöld Piaf-slágereket szerzett, mint a „Milord”. 1940-ben megismerte Jean Cocteau-t, aki neki írta A közönyös szépfiú című darabját. Párizs 1940-es német megszállása után 1941-ben filmszerepet kapott, a megszállás idején pedig rendszeresen énekelt a katonáknak. A hadifoglyok árváinak megsegítésére gálaestet szervezett. A műsor után az elegáns nézők nercbundáit és ékszereit elárverezték, hogy pénzt gyűjtsenek. Segítette zsidó énekes kollégáit, akik állás nélkül maradtak, vagy elhurcolás fenyegette őket. 1943-ban Charles Trenet-vel, Loulou Gastével és más ismert párizsi sanzon-énekessel együtt Piaf is utazást tett Berlinben, ismertség-növelő, mai szóval „promóciós” célból. 1947 novemberében lépett fel először New Yorkban. Ugyanebben az évben ismerte meg nagy szerelmét, Marcel Cerdan bokszvilágbajnokot.

1949 októberében Marcel Cerdan repülőgép-szerencsétlenségben meghalt, miközben Édith New York-i fellépésére repült. Ennek következtében Édith alkoholista lett, amitől élete végéig nem tudott szabadulni. Nemsokára a morfiumra is rászokott. 1952-ben feleségül ment Jacques Pills sanzonénekeshez. Esküvői tanúja Marlene Dietrich volt. Nászútjuk egyetlen óriási turné volt: New York, Hollywood, San Francisco, Las Vegas, Miami. Négy évvel később azonban elváltak. Az 50-es évek közepére Piaf egészsége megrendült, de ő orvosai tiltása ellenére újra és újra színpadra lépett. Az 1950-es évek végén, Stockholmban bekövetkezett rosszulléte után a kórházban gyógyíthatatlan, áttétes rákot diagnosztizáltak nála. 1962. október 9-én, 46 évesen, már nagyon betegen feleségül ment a görög származású, 26 éves Théo Sarapo énekeshez (eredeti nevén Thépohanis Lamboukashoz), akivel együtt többször is fellépett. Híres slágerük A szerelem mire jó? című sanzon. Piaf utolsó koncertkörútját „öngyilkos turnénak” is szokták nevezni. 1963 augusztusában egy plascassier-i házba vonult vissza, Grasse külvárosában, a Francia Riviérán. Itt élte utolsó hónapjait, állandó gondozás mellett, és itt hunyt el 1963. október 10-én a déli órákban.

Luxemburgi Erzsébet, magyar, horvát, cseh és német királyné és osztrák hercegné 1442-ben ezen a napon halt meg. 1409. október 7-én, Visegrádon született Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála egyetlen leányaként. 1419-ben Zsigmond anyjával együtt Várad mellé száműzte. 1421. szeptember 28-án Pozsonyban kötött házasságot Habsburg Alberttel. Zsigmond halála után, 1438. január 1-jén férjével együtt került sor a koronázására, de őt nem az esztergomi érsek, hanem Rozgonyi Simon veszprémi püspök kente fel, ugyanis a királynékat hagyományosan a veszprémi püspök koronázta meg Magyarországon. 1438. június 29-én Prágában férje koronázása után cseh királynévá koronázták. Keresztülvitte, hogy az 1439-i törvényekben jogait hangsúlyozzák. Férje halála után hozzájárult I. Ulászló megválasztásához, ezt azonban hamarosan visszavonta, majd amikor 1440. február 22-én fia, V. László megszületett Komáromban, a Cillei-Garai-ligára támaszkodva szívós harcot kezdett fia trónjáért, akit május 15-én Székesfehérvárott a Visegrádról komornájával, és kisebbik lányának, Erzsébet hercegnőnek a szárazdajkájával, Kottanner Jánosnéval ellopatott koronával megkoronáztatott. Ulászló trónra léptét ugyan nem akadályozhatta meg, Komáromból Győrön át Pozsonyba kellett menekülnie, fiát és a koronát is kénytelen volt III. Frigyesnek átadni, de makacsul visszautasított minden megegyezési kísérletet. Végül Giuliano Cesarini pápai követnek 1442. december 13-án sikerült olyan egyezséget létrehoznia, amely fia jogainak fenntartása mellett Ulászló uralmát elismerte. Erzsébet királyné néhány nappal később Győrben meghalt. Székesfehérvárott temették el.

Tompa Sándor magyar színész, becenevén „Pufi” 1969-ben ezen a napon halt meg. Tanulmányait a kolozsvári egyetem orvosi karán kezdte, ezzel párhuzamosan Izsó Miklós színiiskolájában tanult. Pályája 1923-ban indult a kolozsvári Magyar Színházban, ide Janovics Jenő hívta. 1944-ig volt a tagja a színháznak, majd 1945-től 1969-ig, haláláig a budapesti Nemzeti Színháznál játszott. Főként karakterszerepeket alakított, de klasszikus és modern darabok főszerepeiben is megcsillogtatta tehetségét. Alakításait a drámaiság és a humor egyaránt jellemezte. 1938-tól filmezett.

Rendszeresen szerepelt a Magyar Rádióban is. Az 50-es években szinte mindennap hallható volt. Országos elismertséget jelentett számára a “Kincses kalendárium” című vasárnap délutáni műsorban rendszeresen elhangzó kettősük Völcsey Rózsival. Azon kevesek közé tartozott, aki az ötvenes években is aktívan támogatta a Ferencvárosi TC-t. Klubszeretete és hűsége példamutató volt.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni! - BEJELENTKEZÉS
Impresszum
© Magyar-műhely.hu minden jog fenntartva