Kosár

CASSINI, DÉRYNÉ, KMETTY JÁNOS, BARÓTI GÉZA

2018. 12. 23 00:01:00..Virág-Halvax Eszter

Virág-Halvax Eszter összeállítása

December 23., Viktória napja

Giovanni Domenico Cassini olasz származású francia csillagász 1672-ben ezen a napon fedezte fel a Szaturnusz bolygó Rhea nevű holdját. Rendkívül tevékeny észlelő és író volt. A genovai jezsuita főiskolán tanult. Patrónusai támogatásával a bolognai egyetemen a csillagászat tanára lett 1651-ben. Bolognában gnómont készített (=meridián-vonal) a San Petronio templomban, hogy pontosabban meg tudja határozni a Nap deklinációját. Ezeknek a méréseknek a segítségével pontosította a Nap-parallaxis értékét és a légköri szóródás mértékét. Az eredményeket tartalmazó táblázatai 1662-ben jelentek meg. 1669-ben Cassini a francia tudományos akadémia, az Académie Royale des Sciences tagja lett és Párizsba költözött, ahol élete hátralévő részét töltötte. Legemlékezetesebb felfedezései között volt, amikor észrevette a Jupiter holdjainak árnyékát a Jupiteren. 1668-ban megjelentette a Jupiter holdjaira vonatkozó táblázatait, az Ephemerides Bononienses Mediceorum Syderum-ot. Ez volt az első, elfogadhatóan pontos adatokat tartalmazó táblázat ezekre az égitestekre vonatkozóan. Cassini táblázatai lehetővé tették Ole Römer (1644–1710) számára, hogy 1675-ben igazolja a fénysebesség véges értékét.

A későbbiekben a Jupiter holdjainak megfigyelése lett az elfogadott eljárás a hajók a pillanatnyi földrajzi hosszúságának meghatározásához. Campani távcsöveivel Cassini négy Szaturnusz-holdat fedezett fel. Ezek mai nevükön Iapetus (1671), Rhea (1672), Tethys (1684), és Dione (1684) (zárójelben a felfedezés éve). 1675-ben figyelte meg első ízben, hogy a Szaturnusz gyűrűjében kör alakú rés van. Ez az alakzat Cassini-rés néven ismert. 1679-ben jelentette meg új holdatlaszát. 1683-ban figyelt fel első ízben az állatövi fényre. További érdeme a Jupiter tengelyforgásának és lapultságának megállapítása.

Déry Istvánné, Széppataki Róza, az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője 1793-ban ezen a napon született. Legnagyobb sikereit énekes szubrettként aratta. Déryné a magyar színjátszás kezdeti korszakának legnevesebb színésznője volt.Olyan gyakori vendég volt Erdélyben, hogy tulajdonképpen erdélyi színésznőnek tekinthetjük. 1823 decemberében elfogadta a kolozsvári meghívást, és érkezése utáni napon, az előadás első szünetében, a Magyarhűség című kompozícióból áriát adott elő. Amikor megjelent a színpadon, senki nem tapsolt. A tapsot a helyi szokás késleltette, mivel csak a gubernátorné kezdhette el. Déryné így emlékszik vissza az eseményre: „A gubernátorné (…) kihajolt a páholyából, leeresztette két kezét a publikum fölé s úgy kezdett erősen tapsolni! Ekkor mintegy jelszóra valamennyi páholy, zártszék, galéria… szóval borzasztó tapsvihar következett. A muzsika természetesen megszűnt, mert a háromszoros taps sokáig tartott. (…) a zene újra kezdődött és én elkezdettem, énekeltem. Azt kellett volna aztán hallani, midőn felszabadult mindenkinek tetszése szerént érzését vagy helyeslését nyilváníthatni! Minden szóra, mely által érdekelve volt a haza, hősiesség, hűség mind megannyi gátat tört vihar hangzott a taps mindenfelől. Ének után többször kihívtak. Ez itt ritkaság volt.”  1847-ben búcsúzott a színpadtól, visszatért férjéhez. Déry István 1862 januárjában hunyt el, akkor Róza húgához költözött. Utoljára 1868-ban lépett fel, Egressy Ákos jutalomjátékán, ölben vitték fel a színpadra. Déryné 1872. szeptember 29-én, 78 éves korában hunyt el miskolci otthonában.

Kmetty János festő és grafikus, főiskolai tanár 1889-ben ezen a napon született.A magyar festőművészet és művészetpedagógia kiemelkedő egyénisége volt. Kassán Halász-Hradil Elemérnél kezdett rajzolni, Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc festőiskolájában tanult, majd Ferenczy Károlynál is. Mindhárom mestere Hollósy Simon tanítványa volt. 1911-ben látogatott először Párizsba, ott a Louvre-ban mindent, de főleg a reneszánsz festészetet tanulmányozta. Nagy hatással volt rá Neuillyben a Pellerin-gyűjtemény, benne elsősorban Paul Cézanne 60 képből álló kiállítása. A kortárs párizsi kubisták, főleg Picasso munkáit tanulmányozta. Hat hónap múltán Kmetty hazajött Budapestre, s szorgalmasan festett, első munkái a kubizmus hatásait mutatják (Koncert, Első önarcképe), ezért a 20. század elején őt tartották az első magyar kubista festőnek.

Pályakezdése szorosan kötődik a Kassák Lajos által szerkesztett Ma irodalmi és művészeti folyóirathoz, sok barátja volt az aktivisták körében, majd a két világháború közt a KÚT képzőművészeti kör egyes tagjaihoz is barátság fűzte, s természetesen a kecskemétiekhez és a nagybányaiakhoz. Művészetében a cézanne-i hagyományok folytatója. Életműve egyenletes, a megtalált puritán formanyelv és témakör megbízható alkalmazása és közreadása. Képeinek fő eleme a szerkezet, kubisztikusan tagolt formáit hangsúlyozott kontúrok fogják közre.  Nyaranként a Kecskeméti művésztelepre, később Nagybányára, majd Szentendrére járt festeni. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, tanítványai közül ma már sokan híres művészek.

Baróti Lajos labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya 2005-ben ezen a napon halt meg.1928-ban kezdett futballozni a Szegedi AK együttesében. Ebben a csapatban töltötte el majdnem teljes játékos-pályafutását. 1946-ben hagyta el Szegedet és a Győri ETO csapatában játszott két évig. A Testnevelési Főiskolán 1947-ben szerzett edzői, majd 1956-ban szakedzői diplomát. 1948-ban visszavonulása után vette át addigi csapatának, a Győri Vasas ETO edzéseit, majd 1952-ben a Budapesti Postás csapatánál dolgozott, ahonnan egy évvel később a Budapesti Vasas edzője lett. Első jelentősebb edzői sikereit ezzel a klubbal érte el, amikor 1956-ban és 1957-ben megnyerte a Közép-európai Kupát, egyszer a magyar labdarúgó-bajnokságot és egyszer a Magyar Népköztársaság Kupáját. 1957-ben mesteredzői címet szerzett. Ugyanebben az évben a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Az 1966-ig tartó időszakban három világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon (ahol bronzérmet szerzett) is részt vett, az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet szerzett a válogatottal. 1967-ben az Újpesti Dózsa vezetőedzőjévé nevezték ki, amellyel három alkalommal nyert bajnokságot. 1971-ben egy évig a perui labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt, majd 1972-ben visszatért régi klubjához, a Budapesti Vasashoz, amellyel újra sikerült megnyernie a Magyar Népköztársaság Kupát. 1975 és 1978 között újra a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett és kvalifikálta a csapatot az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra. 1979-ben rövid ideig az osztrák Wacker Innsbruck együttesének edzéseit vezette, majd 1980 és 1982 között a portugál Benfica Lissabon vezetőedzője volt. Ezután vonult vissza az edzőségtől. 1989-től a Magyar Labdarúgóedzők Testületének tiszteletbeli elnöke volt. 2000-ben az Európai Labdarúgó-szövetség életműdíjában, 2004-ben pedig Magyar Örökség Díjban részesült.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni! - BEJELENTKEZÉS
Impresszum
© Magyar-műhely.hu minden jog fenntartva