Kosár

AZ ARANYVONAT, VERMEER, GANZ ÁBRAHÁM

2018. 12. 15 00:01:00..Virág-Halvax Eszter

1944-ben ezen a napon Adolf Eichmann német SS-Sturmbannführer utasítására Budapestről elindították a Magyar Nemzeti Bankban tárolt értékeket szállító „Aranyvonatot”.  Az “Aranyvonat” egy vasúti szerelvény, amely 1945. január 23-án indult útnak Ausztria felé a fertőbozi vasútállomásról. A Magyar Nemzeti Bank 30 tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékait valamint letétbe helyezett értékeket, dokumentumokat (például Mátyás király corvináit), a méteretalon platinarúdját és a deportált zsidóktól begyűjtött értékeket próbálta az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg elől Nyugatra menekíteni a Szálasi-kormány. Az értékeket az amerikai hadsereg lefoglalta és hadizsákmánynak minősítette. 1946 júniusában Washingtonban a Nagy Ferenc miniszterelnök vezette küldöttség tárgyalásán döntöttek az MNB aranykészletének és más értékeknek, műkincseknek a visszaadásáról, és június 21-én ezt az USA külügyminisztériuma hivatalosan is bejelentette. 1946. augusztus 6-án a hadizsákmány egy része visszaérkezett Budapestre. 2001-ben amerikai holokauszt-túlélők pert indítottak az amerikai kormány által visszatartott vagyonrész ügyében. A károsultak kárpótlására 2005-ben alapítványt hoztak létre, amelynek 25,5 millió dollár áll rendelkezésére az amerikai költségvetésbő.

1675-ben ezen a napon  Jan Vermeer van Delft holland festőművész. Rembrandt mellett a holland aranykor egyik legnagyobb festője. „Észak Mona Lisájának” alkotója. Műveit sokáig csak kortársai ismerték el, majd évszázadokig névtelenség kísérte, csak a 19. század közepén, 1842-ben fedezte fel őt Théophile Thoré-Bürger, neves francia művészettörténész. Emiatt az ismeretlenség miatt nem tudni pontosan, hány képet is festett: jelenleg 32-ről állítják, hogy bizonyosan az ő műve, további öt kérdéses. Történelmi, allegorikus képeket, Delft városról tájképeket és zsánerképeket festett – utóbbiakon legtöbbször a középosztály életének jeleneteit. Lassan dolgozott, élénk színeket használt, különösen az ultramarinkéket és a sárgát. Élete nagy részét Delftben és Hágában töltötte.

Bár fénykorában el tudta tartani népes családját, élete végére elszegényedett.Guarnieri szerint könnyen elképzelhető, hogy magányosan töltött gyermekkorában fordult a rajz felé, mivel apja olyan szövet készítésével is foglalkozott, ami nagy rajzügyességet kívánt. Apja testvére, Anthoine kőfaragó volt, innen örökölhette Vermeer a tehetségét. Vermeer pályája során számos témával foglalkozott. Eleinte történelmi tárgyú képeket festett, majd erkölcsi témákat érintett, közben egyet-egyet készített Delft városáról és utcáiról, melyeken kívül más kültéri képet nem is festett. Vermeer leginkább női alakjait ábrázoló zsánerképeiről híres. Utolsó képei között főképp allegorikus képek találhatók. Nagy figyelmet fordított a perspektívára. A képek alapozása után egy tűt szúrt a kép „enyészpontjába”, majd a tűre kötött és bekrétázott zsinórral jelölte ki pontosan az összefutó, egyenes vonalakat. A hit allegóriája című festményén szabad szemmel még mindig látható a tű helye. Igyekezett a látvány által megteremteni a tapinthatatlan, irracionális világot, ezért törekedett a tökéletességre.

1867-ben ezen a napon hunyt el  Ganz Ábrahám, magyar vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője. A svájci származású Ganz Ábrahám vasöntőmester 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari örlőhengereket. Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők során az ismert Ganz vállalatok. Sajnos a túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték, 1867. december 15-én öngyilkos lett. Ganz Ábrahám halála után örökösei Ganz közvetlen munkatársait, Eichleter Antalt, Keller Ulrikot és Mechwart András bízták meg a gyár vezetésével. A gyár ekkor vette fel a Ganz és Társa nevet. Az öt részlegből álló, és mintegy 370 alkalmazottat foglalkoztató céget a Ganz család eladta, részvénytársasággá alakította, ez lett a  ”Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt”.

A műszaki igazgatójának Mechwart Andrást nevezték ki, akinek irányításával 1869 után a Monarchia egyik legjelentősebb vállalatcsoportja jött létre. Legnagyobb horderejű intézkedése mégis a villamos osztály létrehozása volt, mert ezzel egy új iparág alapjait teremtette meg. Ekkor már az egész gyár vezérigazgatója volt. Ezután az egyfázisú transzformátor gyártása meghozta a Ganznak a világhírt. Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a Budapest II. kerületében levő gyárat leállították, s a kéregöntöde berendezéseit megőrizve a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni! - BEJELENTKEZÉS
Impresszum
© Magyar-műhely.hu minden jog fenntartva